Szabadság 2007 Október 31->Szilágycseh "A színház bölcsője az iskola" Félezren a IX. Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon

Krónika 2007 Február 26->Sakk és reneszánsz: Hangversenyek, tárlatok, előadások a 15. kolozsvári Mátyas napokon

Háromszék 2006 December 27->Általános iskolás színjátszók seregszemléje

Szilágycseh "A színház bölcsője az iskola" Félezren a IX. Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon

Több mint 500 diák vett részt  színjátszóként vagy nézőként  a kilencedik alkalommal megszervezett Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon (PADIF) Szilágycsehben. A kétnapos rendezvény ideje alatt mintegy húsz csapat mutatkozott be a zsűri előtt. Idén Kézdivásárhelytől Szatmárig jelentkeztek a megmérettetésre. Bodea György tanár kilencedik éve szervezi meg diákok számára a fesztivált, amelyre évről évre egyre többen jelentkeznek, és lassan országossá növi ki magát. Az idei színjátszó fesztivál idejére külön PADIF-járatokat indítottak a környező falvak diákjai számára, és Nagykárolyból is érkezett egy busz negyven nézővel. Együtt örülni, tanulni, ismerkedni jöttek. A rendezvény már túllépte a Partium határait, népszerűségét az is bizonyítja, hogy rendszeresen kétnaposra szervezik. Mátyás Irén, a zsűri visszatérő tagja, a zsámbéki művelődési ház és a határokon túli amatőr színjátszás seregszemléjének szervezője már tavaly Erdély legjelentősebb diákszínjátszó fórumaként emlegette a PADIF-ot. A zsűritag idén a négy legjobban szereplő csapatot hívta meg a jövő nyári színjátszó fesztiválra, Magyarországra.  A színház bölcsője az iskola  mondta Kötő József színháztörténész és EMKE-elnök.  Három-négy évszázaddal ezelőtt ezt a műfajt az iskolai színjátszás honosította meg, ebből nőtt ki az az erkölcsnemesítő és értékmentő folyamat, amelyet ma színháznak nevezünk. Ez ma is igaz, és nem csak a diákoknak, hanem elsősorban az őket irányító pedagógusoknak köszönhető. Megnyitó beszédében a zsűri elnöke a diákszínjátszást nem csak a színészet előszobájaként értékelte, hiszen közösségformáló, anyanyelvápoló és kultúrafenntartó szerepe miatt jövőformáló erő is egyben. A fesztivál első napján általános iskolás csoportok érkeztek, majd nyolc előadást tekinthetett meg a nap folyamán a közönség. A késő estig tartó bemutatókat fergeteges buli követte. A zsűri ezúttal is teljesen pártatlan volt, ezt jelzi, hogy a közönségszavazat is egybeesett a bíráló bizottság döntésével: a Maros megyei Gernyeszegi Kópék előadása tetszett a legjobban mindenkinek. A második díjat a szilágykrasznai Amarilla Lázár Ervin-feldolgozása kapta, harmadik pedig a szatmárnémetiek Guruzsma csapata lett. A kézdivásárhelyiek és a szamosardóiak is megérdemelten kaptak különdíjat egy-egy kitűnő színészi megoldásért. Másnap 12 előadást mutattak be a középiskolás színjátszó csoportok. Az eredményhirdetésre már csaknem éjfélkor került sor, de a diákok nem akarták abbahagyni az ünneplést. A közönség és a zsűri egyhangúan a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad előadását tartotta a legjobbnak, akik Lázár Ervin történetének feldolgozásával készültek. Második díjat kapott a zilahi Szkoccs, amelynek tagjai már elsőéves egyetemisták ugyan, de a nyáron még csak középiskolások voltak. Szellemi vezetőjük, Bajusz Katinka kétszer is díjat vehetett át, mert a legjobb önálló szövegkönyv megírását is jutalmazták. A harmadik díjat a krasznaiak vihették haza. A Tinikomédiások Hamubakancs paródiája a hagyományőrző központ díját is kiérdemelte, ezenkívül vezetőjük, Osváth Ibolya rendezői díjat kapott a budapesti Zene-Tánc-Mozgás Egyesület elnökétől, Nagy Istvántól. Az egyesület díját kapta meg a Zilahon tanító László László tanár is, aki a Zelma társulatot vezeti. A díjakat Kötő József és Bánházi Emőke, az oktatási minisztérium szakelőadója adta át. A kolozsváriak vitték el a legjobb női alakításért járó díjat. A Báthory István Elméleti Líceum Thália csoportjának előadásában Szemérmetes Erzsók megszemélyesítője, Toma Judit érdemelte ki az elismerést. A legjobb férfi alakításért járó díjat Molnár György, a Nagybányai Németh László Elméleti Líceum diákja kapta Bab Berci alakításáért. Az első három helyezést elért csapatot Tóga Judit meghívta a november 16-17-i tasnádi Ragadóra is, az országos és partiumi fesztiválok díjazottainak seregszemléjére. Versenyen kívül nagy sikert aratott még a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek színjátszó csoport előadása az életről és a szerelemről. A díjak átadásakor Kötő József elmondta: amíg ilyen szép magyar beszédet, igényes műsorválasztást tapasztalhatunk a diákjaink és pedagógusaik körében, addig biztosak lehetünk abban, hogy még több száz évig nincs veszélyben a magyar kultúra. Bodea György tanár csaknem egy évtizede rendszeresen megszervezi a fesztivált, de az igazi siker annak köszönhető, hogy nyaranta diákszínjátszók, versmondók és diákrendezők számára továbbképzési lehetőséget biztosít a budapesti Zene-Tánc-Mozgás Egyesület elnökével  Nagy Istvánnal  közösen, aki már-már szilágycsehinek számít. JÓZSA LÁSZLÓ

<-A lap elejere

Sakk és reneszánsz: Hangversenyek, tárlatok, előadások a 15. kolozsvári Mátyas napokon

Sárgarépát rágcsáló nyuszival, mézes bödönt lóbáló medvével, szoknyás rókával és vörös palástos királlyal találkozhatott az, aki ellátogatott szombaton délután a kolozsvári Mátyás-házba a Historia viva – gyermekek a szülőházban című rendezvényre. Már a folyosón nagy volt a sürgés-forgás, a „színészek” utolsókat simítottak a jelmezükön, az előadóteremként szolgáló emeleti szoba előtt pedig népviseletbe öltözött fiúk próbálták a legényest.

A 15. alkalommal tartott, több mint egyhetes Mátyás-napok színfoltját a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Maskara csoportjának fellépése adta, akik Tamási Áron Búbos vitéz című mesejátékát mutatták be, a nem túl népes, de annál lelkesebb közönség derültségére. A Mátyás-napi ünnepség a hagyományos gyertyagyújtással kezdődött: László Bakk Anikó, a rendezvénysorozat szervezője a hagyományokhoz hűen idén is lángra lobbantotta a kanócot az igazságos király szellemiségének ápolása, továbbadása céljával megrendezett eseményen. „A rendezvény alapötlete 1992. december 6-án született meg, amikor háromszor jártuk körbe Fadrusz János főtéren elhelyezett szobrát. Az Amaryllis Társaság az 1993 óta évente megrendezett Mátyás-napokkal az akkor elkezdett köröket kívánja folytatni” – mondta el László Bakk Anikó. Az ódon falak közé vidám hangulatot varázsolt a kolozsvári Horea Általános Iskola Fa-la-la csoportjának fellépése, akik reneszánsz tánccsokorral és furulya-előadással mutatkoztak be, a Báthory István Gimnázium diákjai pedig magyarózdi táncokat adtak elő. Ezt követően Amici Amarylli 2007 – Reneszánsz hangulatok címmel rendhagyó kiállítás nyílt az épület pincegalériájában. A nagyteremben az Amaryllis Társaság állította ki a vajdahunyadi várat ábrázoló fotóit. Minden alkotás külön-külön állványon kapott helyet, s minden állvány tején egy-egy sakkfigurát ábrázoló bábu trónolt. „A sakk és a tánc közös motívuma, hogy mindkettőnek van egy koreográfiája, amit követni kell” – méltatta a tárlatot Szabó Zelmira divattervező szakos egyetemista. Hozzátette, a Dan Diojdescu divattervező és Ana Cântãbine díszlettervező sakkmaskarái nemcsak kiállítási tárgyak, hanem valódi, viselésre alkalmas jelmezek. A kisgalériában John Gerrard egyesült államokbeli, Kolozsváron élő művész festményeit állították ki. „A kisgaléria szomszédságában a közeljövőben egy olyan termet kívánunk kialakítani, amely állandó jelleggel helyet adhatna a Mátyás királyhoz kapcsolódó rendezvényeknek. Célunk visszahozni a hely szellemét a szülőházba” – mondta el a Krónikának László Bakk Anikó a Mathias Rex – emlékhely a szülőházban című projektről. A Historia viva részeként tegnap délelőtt a kolozsvári a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium, valamint a tordaszentlászlói általános iskola tánccsoportja népesítette be a Mátyás-házat, délután a Schola Gregoriana Protestanta adott hangversenyt a Kakasos templomban. A rendezvény holnap ér véget a Német Demokrata Fórum székházában nyíló minitárlattal.

 Szerző: Márton Éva

<-A lap elejere

Általános iskolás színjátszók seregszemléje

Tóth Andrea, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola pályakezdő tanára a színjátszás szerelmese, a Maskara nevet viselő színjátszó csoport rendezője volt a házigazdája az általános iskolások színjátszó seregszemléjének a kézdivásárhelyi Vigadó kistermében, illetve a Petőfi-iskolában. A Maskarán kívül a Nagy Mózes Elméleti Líceum V-VIII. osztályosainak színjátszó köre (rendező: Simó Erzsi) és a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskola Kikelet csoportja (rendező: Péter Kinga) - mutatkozott be. A zsűri elnöke Dávid Péter színművész volt. Mindhárom csoportból a legjobb egyéni alakításokat díjazták. A fesztiválon három fiatal kolozsvári zenész - Kolumbán Lilla, Kiss Lehel és Csata István - is fellépett. A fesztivált követően a kolozsvári zenészek klasszikus és karácsonyi számokat adtak elő, majd a táncházban Ségercz Ferenc és barátai húzták a talpalávalót, a gyermekeknek moldvai csángómagyar táncokat tanítottak. A seregszemle második napján Dávid Péter színművész tartott mozgásszínház-műhelyt, beszédtechnikai előadást a színjátszó palántáknak, László Bakk Anikó és három kolozsvári zenésztársa zeneműhely keretében készítette fel a színjátszókat, Szabó Zelmira, bukaresti díszlettervező szakos egyetemista a díszletekről tartott előadást. Tóth Andrea hagyományt szándékszik teremteni, ezentúl kétévente meg szeretné szervezni a háromszéki általános iskolások színjátszó csoportjainak fesz­tiválját.

Iochom István

<-A lap elejere